Konferenciak-hero

A környék látnivalói

Noha a környék vallási és kulturális értéke is igen nagy, azonban csodás természeti környezete miatt is megéri a felkeresést.

Az új Zarándokközpont fölötti hegyoldalon találhatóak a Remetebarlangok, amelyekben a XIII. századtól éltek remeték a
barlanglakásokban. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Csupán pár perces sétára a Liturgikus
tértől elérhetünk a Szent László forráshoz is.

Remetebarlangok

Remetebarlangok

A templom mögötti hegyoldalban remetebarlangokhoz visz egy kis, a kolostor mögül induló meredek ösvény. A XVIII. század végén vájták a barlangokat a puha homokkőbe az itt élő remeték. Ez Magyarország egyik legnagyobb remetebarlang-együttese, az előttük kialakított pihenőhelyről szép kilátás nyílik a völgyre.

Remetebarlangok

Szent László forrás

Érdemes egy kis sétát tenni a Szentkúti-patak völgyébe is, a hangulatos patak menti sétaúton pár perc alatt egy táblával is jelzett kanyonhoz érünk. Jobbra a Szent László-hasadékban történt a legenda szerint a király nagy ugratása. A rövid, kanyargós, szűk kanyonban óvatosan közlekedjünk. Nem messze a hasadéktól kissé kiszélesedik a völgyecske, apró fahíd vezet a Mária-forráshoz, közelében pihenőpadot, esőbeállót találunk. Innen, ha még egy pár métert megyünk felfelé a völgyben, hármas forráscsoportra bukkanunk.

szentlaszloforras-thumb-new
Somosko-bazalt

Somoskő

A szlovák országhatár mellett található Somoskő település, felette emelkedik az 526 méter magas bazaltkúpra épült vár. A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár Szlovákia területén található, de a magyar oldalról is könnyen megközelíthető. A várat a Kacsics nemzetség építtette 1290-ben. Somoskő várát többek között Csák Máté és Károly Róbert is birtokolta. Sokáig a Szécsényi család birtokában volt, de tékozló életmódjuk miatt el kellett zálogosítaniuk, ekkor került a vár a Losonczy családhoz. A legenda szerint az 1570-es években Balassi Bálint gyakran látogatta itt Losonczy Annát, akihez később az irodalomból is ismert Júlia-verseket írta. A várat 1711 után Bécs megbízására kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.

Somoskőt elsősorban családi kirándulásra ajánljuk a Kegyhelyről, hisz Vadasparkkal, Kalandparkkal várja a gyermekeket és könnyű túraútvonalnak ígérkezik.

A vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a kilenc méteres magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.

Somosko-bazalt

A Kegyhelytől 40 perces autóútra található Hollókő

A világörökség falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát-hegységben található. Közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva közelíthető meg. Hollókő Magyarország egyetlen faluja, melyet természeti környezetével együtt világörökségi helyszínként tartanak számon. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Az Ófaluban parasztházakból kialakított üdülőházak várják a hosszabb időt itt eltölteni vágyókat.

Többek között Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Szövőház, fafaragó kiállítás is megtekinthető a településen. Rövid sétával elérhető a hollókői vár. Számos program, vendéglő és ajándékbolt várja az ide látogatókat.

Hollokoa
Paszto

Szentkútra jövet vagy menet, érdemes a 21-es útról lekanyarodni Pásztóra

A Zagyva völgyében fekvő nógrádi kisváros, Pásztó központjában meglepően szép műemlékegyüttest találunk. A városka középkori településközpontja a mai Múzeum tér területén helyezkedett el, az itt megmaradt régi épületek többségében a Pásztói Múzeum kiállítóhelyei foglalnak helyet.

Paszto

Salgó vára

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai.  A korai vármag mindössze a hegycsúcson álló öregtoronyból és alacsonyabb részén lévő palotaszárnyból állhatott, amit az évszázadok multával, egy félköríves alsóvárral egészítettek ki.

A korai vármag mindössze a hegycsúcson álló öregtoronyból és alacsonyabb részén lévő palotaszárnyból állhatott, amit az évszázadok multával, egy félköríves alsóvárral egészítettek ki.

salgo

Kapcsolat