A keresztségben lényegileg egyesültünk Jézus Krisztussal, szoros közösség jött létre vele az egész földi létre. „Eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy amint Krisztus feltámadt a halottak közül az Atya dicsősége által, éppúgy mi is az új életben járjunk. A régi embert bennünk azért feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek.” A Krisztussal való közösség valóságának megtapasztalásához vezető út, a Krisztus ismeretére való törekvés, közösség vele a szenvedésben, és a szentáldozás, ahogy Szent Pál apostol mondja: „Krisztust akarom megismerni, és feltámadásának erejét, a szenvedéseiben való részvételt, (közösséget) hozzá hasonulva a halálban, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.” „Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde Krisztus vérében való részesedés, (vérével való közösség)? És a kenyér, amelyet megtörünk, nemde Krisztus testében való részesedés, (testével való közösség)?” (Róm 6,4k; Fil 3,10k; 1Kor 10,16)
Palkó Julián atya tanítása
